A pécsi zsidó közösség társadalomtörténete és jelenkori helyzete az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem szociológiai kutatása tükrében

Szerzők

  • Bass László Eötvös Loránd Tudományegyetem image/svg+xml Szerző
    • Cikkírás - eredeti vázlat elkészítése
  • Zolnay János Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem image/svg+xml Szerző
    • Cikkírás - eredeti vázlat elkészítése
  • Háberman Zoltán Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem image/svg+xml Szerző
    • Cikkírás - eredeti vázlat elkészítése

DOI:

https://doi.org/10.59914/SF.29.2025.3.8

Kulcsszavak:

Pécs, zsidó közösség, közösségszervezés, szociálismunka-kutatás, vegyes módszertan

Absztrakt

A tanulmány a pécsi zsidó közösség társadalomtörténetét és jelenkori helyzetét vizsgálja, hosszú távú társadalomtörténeti perspektívát és alkalmazott szociálismunka-kutatást ötvözve. Tágabb társadalomtörténeti kontextusból indul ki – a pécsi zsidó hitközség intézményépítésétől, gondoskodási hagyományaitól és a holokauszt örökségétől a háború utáni újjáépítés időszakáig –, ám a kutatás elsődleges célja a mai közösség empirikus elemzése és közösségtervezést segítő, alkalmazható ajánlások megfogalmazása. Az empirikus kutatást az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest felekezeti szociális munkás hallgatói végezték 2025 júliusában, a Pécsi Zsidó Hitközség megbízásából és együttműködésével. A vizsgálat szociálismunka-kutatásként vegyes módszertant alkalmaz: kvantitatív kérdőíves adatfelvételt és kvalitatív narratív biográfiai interjúkat résztvevő megfigyeléssel egészít ki – a kutatócsoport részt vett szombati és mártír-istentiszteleten, valamint temetői megemlékezésen, ami a hallgatói terepmunka során olyan kontextuális tudást adott, amely az eredmények értelmezését érdemben gazdagította. Ez a participatív, vegyes módszertanú szociálismunka-kutatási megközelítés Magyarország vidéki zsidó közösségeinek vizsgálatában egyedülállónak tekinthető. Az eredmények egy elöregedő, magas kulturális tőkéjű, de gazdaságilag sérülékeny közösséget rajzolnak ki, amelynek integrációja és közösségi kötődése a hitközségi keretek aktív használatán keresztül erősíthető. A holokauszt öröksége – a családi hallgatások, töredékes narratívák és a trauma nemzedékek közötti átörökítése – a közösségi élet és az identitásképzés meghatározó strukturáló kereteként jelenik meg. Az empirikus elemzésre támaszkodva a tanulmány közösségtervezési javaslatokat fogalmaz meg a szociális szolgáltatások fejlesztésére, az egyedül élő idősek elérésére, a fiatalabb generációk bevonására és a belső normatív különbségek kezelésére vonatkozóan. A vizsgálatot pilot jellegűnek tekintjük, amelynek módszertana más magyarországi vidéki zsidó hitközségekben is alkalmazható, összehasonlító keretek között is értelmezhető eredményeket létrehozva.

Megtekintések: 149 PDF-letöltések: 37

Downloads

Download data is not yet available.

Szerző életrajzok

  • Bass László, Eötvös Loránd Tudományegyetem

    Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, egyetemi adjunktus, ELTE TáTK

  • Zolnay János, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem

    Egyetemi adjunktus, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem

  • Háberman Zoltán, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem

     Egyetemi docens, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem

Letöltések

Megjelent

2025-07-18

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

Kategóriák

Hogyan kell idézni

Bass, L., Zolnay, J., & Háberman, Z. (2025). A pécsi zsidó közösség társadalomtörténete és jelenkori helyzete az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem szociológiai kutatása tükrében. Sárospataki Füzetek Teológiai Tudományos Szakfolyóirat , 29(3), 89-122. https://doi.org/10.59914/SF.29.2025.3.8

Plaudit

Hasonló cikkek

41-49 a 49-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.