Gyűlölet és kiengesztelődés – megjelent a Sárospataki Füzetek 2022/1. száma

2022-12-20
Gyűlölet és kiengesztelődés – megjelent a Sárospataki Füzetek 2022/1. száma

A jelenlét hatalma

Folyóiratunk jelen számának témája a gyűlölet és kiengesztelődés. A tematikus összeállításunk gerincét a 2019. októberében „Gyűlölet és szabadulás” címmel a bakonybéli bencés közösség által szervezett Colloquium discipulorum VIII. Bakonybéli Ökumenikus Konferencia előadásai alkotják (ifj. Cserháti Sándor, Gérecz Imre és a jelen sorok írójának szövegei). Ezt egészítettük ki egyrészt a konferencia két műhelyének munkáját összefoglaló és arra reflektáló szövegekkel (Béres István és Gilicze Tamás reflexiói), másrészt a gyűlölet és kiengesztelődés témáját tágabban tárgyaló tanulmányokkal (Bihari Sándor, Borbás Gabriella, Homoki Gyula, Kustár György és Rainer Stuhlmann tanulmányai), valamint egy interjúval, melyben Dani Eszter missziói főtanácsadó beszél a keresztyén kiengesztelődési szolgálatról és annak magyarországi alkalmazásáról.

A bakonybéli konferencia a 2015-től kibontakozó menekültválság és az arra adott társadalmi válaszok nyomán kialakult helyzetre próbált a keresztyén teológia és lelkiség perspektívájából válaszolni, nem mellékesen éppen azzal, hogy a közbeszéden eluralkodó gyűlöletet, annak meghatározó formáit, illetve az ezzel szemben gyakorlatilag elmaradó egyházi megszólalást, állásfoglalást tette témává. A konferenciafelhívás ugyanakkor leszögezte, hogy „bár a közéletben megjelenő félelem és gyűlöletkeltés közös tapasztalatunk, konferenciánk nem politikai indíttatású. Társadalmunk és egyházaink nemcsak a politikai folyamatok miatt válnak az agresszió különböző formáinak játékszerévé. Személyek között, családon belül, helyi civil és egyházi közösségekben is tapasztaljuk, – a politikától függetlenül –miként lehetetleníti el életünket a félelem és a gyűlölet. Ugyanakkor látunk evangéliumi példákat ma is: szabadulást a félelem és harag fogságából. Ezek alapján arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a gyűlölet
és a gyűlölet fogságából történő szabadulás az a téma, melyről nekünk, Krisztus mai tanítványainak közösen – a Biblia jóhíre és a Szentlélek szabadító működésének ma tapasztalható példái nyomán – beszélnünk és tanúskodnunk kell.” Folyóiratunk jelen számának szerkesztése során is ezt a felismerést tekintettük irányadónak, s ebből következően, a konferencián megfogalmazott meglátások összefüggésében állítottuk összeállításunk címében a gyűlölettel szembe a kiengesztelődést, mint a gyűlöletből való szabadulás útját.

Az összeállítás megjelenését azonban számos tényező hátráltatta, melyek közül legnehezebben az elmúlt két év világjárványának hatásaival tudtunk megbirkózni. Félelmünk azonban, hogy a szám témája aktualitását veszti, sajnos alaptalannak bizonyult. Azok a mechanizmusok, melyek a gyűlöletet egyéni és kulturális szinten is gerjesztik és irányítják, a járvány alatt is működtek, csak céljuk és megjelenési formájuk változott: már nem a migránsok és civilek, hanem az oltatlanok vagy épp a beoltottak, az istentiszteletek tartását felfüggesztők vagy épp az istentiszteleteket változatlanul „jelenléttel” megtartók stb. ellen irányult. A sort pedig folytathatnám, beazonosítva az aktuális politikai, gazdasági, katonai célpontokat – feltéve, ha lenne ennek bármi értelme. De nincsen, mert a gyűlölet egyetemes mintázat, a gyűlölettel való szembenézés éppen ezért sosem veszíti el aktualitását. A kiengesztelődésről, vagy ahogy inkább nevezzük, a megbékélésről való beszéd pedig történetesen éppen a mi feladatunk, Krisztus-követőké, hiszen Isten, aki minket magával megbékéltetett Jézus Krisztus által, nekünk adta a békéltetés szolgálatát (2Kor 5,18.)

Így jelenünk hát meg most ezzel az összeállítással, az olvasó figyelmébe is ajánlva Giovanni Cucci olasz jezsuita gondolatát: „a jelen lévő embernek alapvető hatalma van, amelynek általában nincs tudatában: képesvmegszakítani a gyűlölet mechanizmusát, s elveszi annak tudatát az abban részt vevőtől, hogy a jó oldalon áll. Konkrétan: implicit, ám perdöntő üzenetek formájában kommunikálja a kételyét. […] Elég
csak megéreztetni a jelenlétünket, egy olyan jelenlétet, amely képes emlékezni.”

A lapszám szakmai szerkesztőjeként ezúton is köszönetet mondok a bakonybéli Ökumenikus Konferencia szervezőinek, különösen Halmos Ábel atyának, hogy lehetővé tették a konferencia anyagának publikálását!

Nagy Károly Zsolt

a szám szakmai szerkesztője