Beküldések

Szerzői útmutatók

A szerzőket felkérjük, hogy küldjenek be kéziratot ehhez a folyóirathoz. Minden beküldést egy szerkesztő értékel, eldöntve, hogy megfelel-e a folyóirat fókuszának és tudományterületének. A megfelelőnek ítéltek szakértői értékelésre kerülnek továbbküldésre, mielőtt eldőlne, hogy elfogadják-e vagy elutasítják őket.

A beküldések benyújtása előtt a szerzők felelősek a beküldéshez csatolt anyagok, például fényképek, dokumentumok és adatkészletek közzétételére vonatkozó engedélyek beszerzéséért. A beadványban megjelölt valamennyi szerzőnek bele kell egyeznie abba, hogy szerzőként szerepeljen. Adott esetben a kutatást a megfelelő etikai bizottságnak jóvá kell hagynia a vizsgálat országának jogi követelményeivel összhangban.

A szerkesztő elutasíthatja a beküldést, ha az nem felel meg a minimális minőségi követelményeknek. A beküldés előtt kérjük, győződjön meg arról, hogy a tanulmányterv és a kutatás érvelése megfelelően strukturáltak és megfogalmazottak. A címnek tömörnek kell lennie, az absztraktnak pedig önállóan is érthetőnek és egységesnek kell lennie. Ez növeli annak a valószínűségét, hogy a bírálók elvállalják a tanulmány véleményezését. Ha meggyőződött arról, hogy a beküldésre szánt kézirat megfelel ezeknek az elvárásoknak, kérjük, kövesse az alábbi ellenőrző listát a beküldés elkészítéséhez.

A JEL-KÉPBE SZÁNT TANULMÁNYOK ELVÁRT FORMÁJA 
A Jel-Kép a Magyar Kommunikációtudományi Társaság által kiadott, az MTA Gazdaság- és 
Jogtudományok Osztályának Szociológiai Bizottsága által „A” kategóriába sorolt lektorált 
(peer-reviewed) folyóirat. 
A folyóirat kommunikáció, közvélemény, média témájú tanulmányokat, könyvrecenziókat és 
konferencia-beszámolókat fogad el. 
A Jel-Képbe tanulmányként csak a szerző(k) eredeti tudományos munkája alapján elkészített 
kéziratok küldhetők be, másodközlésre szánt, illetve máshol már bírálat alatt álló tanulmányt 
a folyóirat szerkesztősége nem fogad el. 
Kérjük szerzőinket, hogy publikálásra szánt kéziratukat ezentúl az új címünkre küldjék: 
jelkep.szerkesztoseg@communicatio.hu. 
FÁJLTÍPUS 
Microsoft word fájl. 
OLDALBEÁLLÍTÁS 
Minden irányban 2,5 cm margó. 
BETŰTÍPUS ÉS BETŰMÉRET 
Times New Roman, 12-es betűméret. 
SORKÖZ 
Szimpla. 
TERJEDELEM 
Maximum 40-50 ezer karakter; ha ennél hosszabb, akkor több számra elosztva jelenik meg a 
tanulmány. 
A SZERZŐ(K) ELÉRHETŐSÉGE 
A szerző(k) tudományos fokozata, e-mail címe, és a szerző(k) nevéhez linkelhető honlap(ok) 
vagy önéletrajz(ok) címe. 
ABSZTRAKT/ABSTRACT 
A tanulmányok elé kb. 900-900 karakter, max. 10-10 sor terjedelmű összefoglalás, ismertetés 
magyar és angol nyelven, az angol szöveg autentikus ellenőrzésével. 
KULCSSZAVAK/KEYWORDS 
A tanulmányban tárgyalt témák, fogalomkörök megadása 5-6, max. egy-egy sor terjedelmű 
kulcsszóval, magyar és angol nyelven. 
CÍM 
A tanulmány címe angolul is feltüntetve. 
DOI AZONOSÍTÓ 
A Jel-Képben megjelenő tanulmányokat online tartalmak azonosítására szolgáló egyedi azo
nosítóval, úgynevezett DOI (Digital Object Identifier) számmal látjuk el. Annak érdekében, 
hogy CrossRef tagként a linkelési kötelezettségünknek is eleget tehessünk, kérjük szerzőinket, 
hogy tanulmányuk irodalomjegyzékében minden egyes hivatkozott tétel esetében (amennyi
ben rendelkezik vele) tüntessék fel a publikáció DOI azonosítóját. A DOI meglétének ellenőr
zéséhez javasoljuk a CrossRef kereső használatát. 
A SZERZŐ(K), a CÍM (ALCÍM), a BELSŐ CÍMEK, a BEKEZDÉSEK és a 
FELSOROLÁSOK esetében csak annyi formázás, hogy a szerzői szándék felismerhető legyen. 
TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK (KÉPEK, RAJZOK) 
Táblázatok és ábrák külön sorszámozva 
Feliratozás középre:  
Sorszám, pont, táblázat vagy ábra, álló betűkkel   
Táblázat vagy ábra felirata dőlt betűkkel 
Például: 
1. táblázat 
A nem nyugatos, paternalista és a nyugatos, liberális választások aránya (százalék) 
1. ábra 
A szükségletek piramisa 
Magának az írásnak a szövege mindig utaljon a táblázatokra és az ábrákra. Az utalás legyen a 
mondaton belül. 
Például: 
Az összefüggés jól látható 6. táblázaton.  
Vagy:  
A szükségletek piramisszerűen épülnek egymásra (9. ábra). 
KÖTŐJELEK HASZNÁLATA 
Hosszú (nagy)kötőjelet kell használni évszámok esetében, - ha időtartamról van szó 
Például:  
1902–1987 - többoldalas szövegek oldalszámainál 
Például:  
317–348 old.,  
Sík Domonkos (2008) A kommunikatív cselekvés koordinációja. Szociológiai 
Szemle, 2008/1. 3–32. - többszerzős műveknél a szerzők neve között, a kötőjel előtt és után egy-egy üres hely (space) 
Például:  
Nagy László – Kis József: Hó és jég. Budapest, Könyv kiadó, 2020. 
Minden egyéb esetben rövid (kis)kötőjel írandó, például a sorvégi elválasztásoknál. 
IRODALOM  
Könyv: szerző vezetékneve, keresztneve, zárójelben megjelenés éve, a könyv címe dőlt betűvel, 
pont, megjelenés helye, vessző, kiadó, pont. 
Például: 
Sperber, Dan (2004) A kultúra magyarázata. Budapest, Osiris.  
Szerkesztett könyvben fejezet: szerző vezetékneve, keresztneve, zárójelben a megjelenés éve, 
a mű címe álló betűvel, pont, In: a szerkesztő neve és keresztneve, zárójelben a megjelenés 
éve és szerk. vagy ed., a szerkesztett könyv címe dőlt betűvel, pont, a megjelenés helye, vessző, 
kiadó, pont. 
Például: 
Smith, Adam (1977) Az erkölcsi érzelmek elmélete. In: Márkus László (1977 
szerk.) Brit moralisták a XVIII. században. Budapest, Gondolat. 423–553. 
Cikk folyóiratban: szerző vezetékneve, keresztneve, zárójelben megjelenés éve, a cikk címe 
álló betűvel, pont, a folyóirat címe dőlt betűvel, egyéb adatok (Vol., évf. stb.), pont, a cikk 
első és utolsó oldalszámai. 
Például: 
Sík Domonkos (2008) A kommunikatív cselekvés koordinációja. Szociológiai 
Szemle, 2008/1. 3–32. 
Ha a szerzőnek ugyanabban az évben több publikációja is van, azokat az évszám után a, b, c 
stb. betűkkel különböztetjük meg, például:  2011a, 2011b, 2014c 
Szerző keresztneve csak akkor legyen betűvel rövidítve, ha nem fellelhető a teljes keresztnév. 
SZÖVEGBEN IRODALOMRA HIVATKOZÁS 
Szövegben név, utána zárójelben megjelenés éve. 
Például: 
Laland és Brown (2002) genetikai-kulturális koevolúcióként értelmezik az em
beri fejlődést. 
Zárójelben név és megjelenés éve. 
A hivatkozás mindig a mondaton belül, a mondatot lezáró pont előtt áll. 
Például: 
A hétköznapi gondolkodásban jól megférnek egymással ellentmondó, inkonzisz
tens attitűdök (Csepeli 1997). 
Ha több hivatkozott szerző van, akkor a tételek időrendben következnek, és az egyes tételeket 
vessző választja el. 
Például:  
(Habermas 1980, Luhmann 1983, Angelusz 1992) 
SZÖVEGBEN IDÉZETT IRODALOM HIVATKOZÁSSAL 
Az idézet után zárójelben név, megjelenés éve, kettőspont, oldalszám és a mondatot lezáró pont. 
Például: 
„A magyarok többsége úgy véli, hogy az államnak kutya kötelessége garan
ciákat nyújtani a veszélyekkel szemben, ugyanakkor az egyéni kockázatvál
lalói hajlandóságban az uniós átlag alatt vagyunk” (Tóth István 2009: 8–10).
 LÁBJEGYZETEK 
Lábjegyzetek a lap alján, arab számokkal folyamatosan számozva, 11-es betűmérettel. 
A szövegtörzshöz csak olyan lábjegyzetek kapcsolódjanak, amelyek a főszöveghez fűznek 
megjegyzéseket, kiegészítéseket stb. Pusztán irodalmi hivatkozásokat tartalmazó lábjegyzetek 
lehetőleg ne legyenek.  
Kerülendők az "i. m." (idézett mű), "i. h." (idézett hely) típusú lábjegyzetek. 
Az írás egészét tekintve, ha mást nem is, a FÁJLTÍPUS, az E-MAIL CÍM, az 
ABSZTRAKT, a KULCSSZAVAK, az IRODALOM, a SZÖVEGBEN IRO
DALOMRA HIVATKOZÁS, a SZÖVEGBEN IDÉZETT IRODALOM 
HIVATKOZÁSSAL és a LÁBJEGYZETEK pontok követését nyomatékosan elvárjuk. 
Köszönjük, hogy cikke a fenti követelményeknek megfelel!