A Zsoltárok könyve szókincse

Absztrakt

A jelen tanulmány a Zsoltárok könyve héber masszoréta szöveghagyomány szerinti szövegének szókincsével foglalkozik. A könyv Második Templom korabeli kultuszi-liturgikus imák gyűjteménye, amely mindmáig nagy hatással van az istentiszteleti, illetve általában az egyházi nyelvhasználatra. A Zsoltárok könyve költeményei esetében feltűnő az is, hogy a feltételezhetően különböző, és nem is egy időben élő szerzők számos esetben egy konvenciókon alapuló nyelvhasználathoz kötődnek: így mind a könyörgésnek és a panasznak, mind a hálaadásnak és az istendicséretnek megvan a maga speciális szókincse és nyelvezete. E tanulmányban két eltérő szempont figyelembevételével tárgyalom a témát. Egyrészt statisztikai szempontból vizsgálom a Zsoltárok könyve szókincsét, áttekintve a könyv leggyakrabban előforduló kifejezéseit, másrészt pedig példákon keresztül áttekintetek néhány olyan szövegkorpuszt, úgymint az ugariti narratív költői szövegeket, a Tórát, illetve az ókori izraeli bölcsességirodalmat, amelyek hatással voltak a zsoltárok nyelvhasználatára. Természetesen ezek esetében a nyelvi hatáson túl számolhatunk irodalmi, vallási, teológiai hatásokkal is.