A Sárospataki Füzetek szerkesztőségi munkájában is bevezetjük az Open Manuscript Studio használatát. A Studio olyan nyílt forráskódú tudományos szerkesztőfelület, amely összekapcsolja a kézirat elkészítését, lektorálását és publikációra való előkészítését a folyóirat online szerkesztőségi rendszerével.
További információk a Open Manuscript Studio a Sárospataki Füzetek szerkesztési folyamatában témáról
Az első keresztények mártíriuma nem csupán magvetés volt, ahogyan Tertullianus gyönyörűen megfogalmazta, hanem hatalmas erkölcsi, spirituális muníció is lett a középkori kereszténység számára. A kínzások, sőt a halálos ítéletek ellenére is kitartó, sőt hitvalló keresztények a későbbi századok keresztényei számára is példát mutattak.
További információk a Sárospataki Füzetek 2024/4. – Szerkesztői előszó témáról
A Sárospataki Református Hittudományi Egyetemen, illetve annak jogelőd intézményében 2017-től indult el a szociális munkások, majd 2019-től a diakónusok (keresztyén szociális munkások) képzése, ezzel az intézmény újra egy nagy lépést tett az interdiszciplináris szemléletmód irányába.
További információk a Sárospataki Füzetek 2024/3. – Szerkesztői előszó témáról
Egy karizmatikus felekezet egyik tagjával beszélgetve megdöbbentő állítással találkoztam. Felháborodott, szinte haragos volt, és emelt hangon ecsetelte, hogy magával Jánossal az apostollal sem ért egyet. Mert hogyan is kerülhetett bele egy olyan textus az evangéliumába, mint a víz borrá változtatása? Ismerve a csoport kegyességét és az alkohollal szembeni komoly teológiai ellenvetéseket, érthető volt a kifogása, ugyanakkor mégis érthetetlen. Az illető szigorúbb volt, mint az evangélium szerzője: gondolkodás nélkül kivágta volna az iratból ezt a kényelmetlen szakaszt. Tudatosan vagy tudatalatti indítékokból, saját kegyességi gondolkodása miatt Jézusnak az életszeretetről tanúskodó arca mélységes ellenállást váltott ki belőle.
További információk a Sárospataki Füzetek 2024/2. – Szerkesztői előszó témáról
Néha nehéz egyetértésre jutni. A közös nevező megtalálása kihívásokat tud rejteni – főleg olyan időkben, amikor belső és külső feszültségek közt kell léteznünk. Igazságosság, igazságtalanság, gonosz, jó, ártatlanság és kegyelmi döntés. Megannyi szó, mely újabban ott dobog a fülekben, visszhangzik online és offline tereken. Emberek állnak emberek mellé, vagy fordulnak szembe egymással, ideológiák és magyarázatok ütköznek, jákóbi módon birkóznak, felül akarnak kerekedni, úgy, hogy megkérdőjeleződik a békés egymás mellett létezés értelme, de a küzdelem során egymásba akadó kezeket nehéz szétválasztani, mert az áldás anyagi vagy szellemi kincseire mindenki vágyik.
További információk a Sárospataki Füzetek 2024/1. – Szerkesztői előszó témáról
„Ha a diáklélek a határtalan lehetőségek tere,
a pataki különösen predesztinálva van erre, úgy azonban,
hogy ebben a lehetőségében nem vész el a semmiben,
mindig van szempontja, álláspontja, ahonnan nagy áttekintéseket tehet.”
Újszászy Kálmán: A pataki diák lelki arca
The present issue of Sárospataki Füzetek gives an insight into two conferences on the theme of theology and film. In Budapest, at the end of April 2023, Interfilm International was organising a seminar on the history of Hungarian film and the current situation in Central and Eastern Europe. In the middle of October 2023, Interfilm Hungary held its second international conference. The venue and host of the event was the Sárospatak Reformed Theological Academy. The theme of the conference this time was “Screen Priests and Screen Pastors”. The programme included lectures and film screenings to help deepen the understanding of the topic: how are priests and pastors portrayed in cinema and TV films?
További információk a Theology and Film – Sárospataki Füzetek 2023/2. – Editorial témáról
Kustár György: Szerkesztői előszó
A jelen kiadvány több szempontból is fontos. Egyrészt időszerű. Azokkal a kérdésekkel foglalkozik, melyek régóta foglalkoztatják a lelkészeket, de nem, vagy csak keveset került szóba. Miért fogy a lelkipásztori hivatást választók száma? Miért hagyják el sokan a pályát? Milyen gondokkal küzdenek a lelkészek a mindennapokban? Kire számíthatnak, ha szükségük van segítségre? Milyen terheket ró rájuk a szerepük, a velük szemben támasztott elvárások? Megannyi kérdés, melyek számát még tovább lehetne szaporítani. A felvetődő dilemmákra sokféle válasz született, informális és hivatalos egyaránt.
További információk a „Először bárány, utána pásztor” – Megjelent a Sárospataki Füzetek 2023/1. száma témáról
A jelenlét hatalma
Folyóiratunk jelen számának témája a gyűlölet és kiengesztelődés. A tematikus összeállításunk gerincét a 2019. októberében „Gyűlölet és szabadulás” címmel a bakonybéli bencés közösség által szervezett Colloquium discipulorum VIII. Bakonybéli Ökumenikus Konferencia előadásai alkotják (ifj. Cserháti Sándor, Gérecz Imre és a jelen sorok írójának szövegei). Ezt egészítettük ki egyrészt a konferencia két műhelyének munkáját összefoglaló és arra reflektáló szövegekkel (Béres István és Gilicze Tamás reflexiói), másrészt a gyűlölet és kiengesztelődés témáját tágabban tárgyaló tanulmányokkal (Bihari Sándor, Borbás Gabriella, Homoki Gyula, Kustár György és Rainer Stuhlmann tanulmányai), valamint egy interjúval, melyben Dani Eszter missziói főtanácsadó beszél a keresztyén kiengesztelődési szolgálatról és annak magyarországi alkalmazásáról.
További információk a Gyűlölet és kiengesztelődés – megjelent a Sárospataki Füzetek 2022/1. száma témáról
Kötetünk azt a szerény célt tűzte ki maga elé, hogy a mese és mesemondás sokat tárgyalt és vitatott jelenségéhez fűzzön széljegyzeteket, a teológia, irodalomtörténet, folklórkutatás tudományainak metszetében. Somfalvi Edit fogalmazza meg a lapunkban olvasható tanulmányában, hogy „a mesét és a teológiát ritkán szokták egyszerre emlegeti, legfeljebb csak akkor, ha lekicsinylően azt akarják a tudomány világából érkezők mondani, hogy a bibliai történetek legfeljebb akkora hatással lesznek az emberi életre, mint a gyermekmesék. Ilyenkor mi, teológusok és hívő emberek rettenetesen felháborodunk, mert sértőnek találjuk ezt a kijelentést, közben pedig büszkének kellene lennünk rá, mert ez bizony éppen így van.” Valóban, a mese- és történetmondás hatását nehéz volna alábecsülni mindennapjainkra. Történetekben és történetek által gondoljuk el az életünket, találunk benne célt, vigaszt, tanulságokat. A különböző történetek és mesék olyan tudáskészletet jelentenek, amelyek végigkísérnek minket születésünktől a halálig.
További információk a Mese és teológia – megjelent a Sárospataki Füzetek 2021/4. száma témáról
The Eucharist and Visual Culture – Editorial
InterFilm Hungary held a conference on “The Eucharist and Visual Culture” on 1-3 October, 2021. The venue, host and main sponsor of the event was the Sárospatak Reformed Theological Academy. It was a special honour that the conference was also supported by the Lutheran Church of Hungary and the Cistibiscan Reformed Church District.
InterFilm Hungary, founded in 2020, is a member of InterFilm International. Behind the decision of the founders was the conviction that the Church could not ignore the artistic, spiritual, and social significance of the motion picture, while it must also see how the Church, religious phenomena and theological concepts affect the motion picture medium.
With the October conference, the organisers wanted to raise awareness of the potential of visual culture, which is fundamentally defining our age, and to help believers recognize the Christian messages that are being conveyed through the present “flood of images”. They hope that this conference was only the first step in building a long-term relationship between films and Christian values.
További információk a Eucharisztia és vizuális kultúra – megjelent a Sárospataki Füzetek 2021/3. angol nyelvű száma témáról
A Sárospatai Füzetek huszonötödik, jubileumi évfolyamának második számában az emlékezés, emlékeztetés játssza a főszerepet. Nem a saját jubileumunkról van szó – ennek is eljön az ideje majd – hanem olyan alkalmakról, személyekről és feladatokról, melyek számunkra és a Sárospataki Református Teológiai Akadémia szűkebb-tágabb közössége számára is egyaránt fontosak.
További információk a Koncz Gábor köszöntése – megjelent a Sárospataki Füzetek 2021/2. száma témáról
Mindig is zavarral tölt el és ugyanakkor ámulatba ejt Johann Friedrich Overbeck (1789–1869) munkássága. A San Isidore celláiban megtelepülő művészek manifesztójukkal a vallás és művészet egyesítését tűzték ki célul – pontosabban az őszinte vallásos érzelmek kifejezésére alkalmas művészet megteremtését. Ennek hatalmas allagóriája Overbeck késői, impozáns alkotása, a Vallás diadala a művészetekben (1840). A cím és a mögötte rejlő gondolatiság egyarán megdöbbentő: harc van a két terület közt? Vajon vallás és művészet, esztétikusság és a hit egymásnak feszülő világok?
További információk a Szépség és hit – megjelent a Sárospataki Füzetek 2021/1. száma témáról
Egy régi indián közmondás szerint ha kimerültek vagyunk, meg kell állni, mert túl gyorsan mentünk, és hagyni kell, hogy a lelkünk utolérhessen. Mintha igaz lenne ez nem pusztán egyéni, hanem közösségi, egyházi szinten is: még mindig loholunk. Ezalatt pedig a teológia és a ráció, ahogyan azt egy közhellyé vált kritika megfogalmazza, olyan mértékben eluralkodott rajtunk, hogy a lélek hátramaradt valahol. Pedig egyház és világ szomjazza a lelki élményt, mégpedig úgy, ahogyan azt Tóth Sára lapszámunkban megfogalmazza: „ma a keresők evilági spiritualitást igényelnek, azt, hogy a szentségest ne a valóság peremén, hanem annak középpontjában találják meg”. Vajon tudunk ilyet adni? Ehhez először is meg kellene állni, és ki kellene fújni magunkat.
További információk a Spiritualitás – megjelent a Sárospataki Füzetek 2020/4. száma témáról
„Bizony, az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom” (Zsolt 127,39)
„Igen megnövelem terhességed fájdalmát, fájdalommal szülöd gyermeked” (1Móz 3,16)
„Gyászolva megyek le fiamhoz a holtak hazájába!” (1Móz 37,35b)
„Isten majd gondoskodik bárányról az áldozathoz, fiam.” (1Móz 22,8)
„A leány így felelt neki: Apám, ha szavadat adtad az Úrnak, tedd velem azt, amit kimondtál!” (Bír 11,36)
„Adjátok annak az élő gyermeket, és ne öljétek meg, mert ő az anyja!” (1Kir 3,27b)
„Hiszen menyed szülte őt, aki szeret téged, és többet ér neked hét fiúnál!” (Ruth 4,15b)
„Fiam, Absolon! Fiam, fiam, Absolon!” (2Sám 19,1b)
„Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk.” (Ézs 9,5)
„Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt.” (Mt 2,11)
„Jeruzsálem leányai, ne engem sirassatok, hanem magatokat és gyermekeiteket sirassátok” (Lk 23,28b)
Ne mondjátok, hogy a haza nagyobbodik.
A haza, a haza egyenlő volt mindig
ezer év óta már, és mindig az marad,
mert nem darabokból összetákolt darab:
egytest a mi hazánk, eleven valami!
Nem lehet azt csak úgy vagdalni, toldani.
(Babits Mihály)
Távistentisztelet és Isten-közelség
Folyóiratunk életében fontos szerepet játszik a kiszámíthatóság és tervezhetőség. Jelen számunk tematikus blokkját is jó előre elterveztük: tekintettel a jelentős történelmi évfordulókra, úgy gondoltuk, hogy a nyárra tervezett, Trianonnal kapcsolatos szám előtt egy tematikus összeállításban azt vizsgáljuk majd meg, hogy milyen szerepe volt az egyháznak és a teológiának a huszadik század nagy történelmi traumáinak feldolgozásában. Aztán jött a koronavírus vészhelyzete, a levéltárak bezártak, így a tervezett tanulmányok nem készülhettek el, és mi magunk is egy trauma kellős közepén találtuk magunkat.
További információk a Fókuszban a karantén – megjelent a Sárospataki Füzetek 2020/1. száma témáról
Akadémiánk közössége tavaly december 2-án egy konferenciával emlékezett egykori tanárunk, Dr. Nagy Barna születésének száztizedik és halálának ötvenedik évfordulójára. Folyóiratunk jelen számának gerincét ennek az emlékkonferenciának az előadásaiból kiindulva szintén a rá emlékező szövegek alkotják. Nagy Barnát a hazai teológiatörténet elsősorban mint nemzetközi hírű Kálvin-kutatót és a reformáció kora magyar protestáns irodalmának kiváló szakértőjét tartja számon. Nem véletlenül, hiszen munkássága utolsó szakaszának ezek a témák jelentették a fókuszát, ezekben a témákban jelentek meg publikációi, nemzetközi híre ezek összefüggésében vert visszhangot Magyarországon, eredményei pedig ma is érvényesek.
További információk a Megjelent a Sárospataki Füzetek 2019/4. száma témáról
1857 nyarán indult útnak a Sárospataki Füzetek. Első szerkesztője, Erdélyi János, a pataki főiskola tanára volt. Erdélyi akkor a „bölcsészet és nevelés” tanáraként dolgozott itt, országos hírnévnek örvendő irodalmár, az MTA és a Kisfaludy Társaság tagja volt, a legkitűnőbb magyar esztétikusok és kritikusok egyike. A kiadói felelősséget Hegedűs László alsózempléni esperes és Szeremley Gábor „hittanár”, azaz a dogmatikai tanszék vezetője vállalta magára.
További információk a A Sárospataki Füzetekről témárólA Sárospataki Füzetek az MTMT-ben
Kiadó: Sárospataki Református Hittudományi Egyetem
ISSN (print) 1416-9878
ISSN (online) 3057-9198
ISSN-L 1416-9878
Honlap és dizájn: Varga Webkiadó © 2023-.
Üzemelteti a Felsőoktatási és kutatói címtár
Tárhely: Nanohost tárhelyszolgáltató
