A kiadóról
Tiszáninneni Református Egyházkerület Hernád Kiadó
A Tudományos Gyűjtemények a Tiszáninneni Református Egyházkerület intézménye, a Sárospataki Református Kollégium keretei között működik. A reformáció során létrejött Kollégium hagyományai határozzák meg szellemiségét.
A kollégiumi könyvtár első elhelyezésére a Trója-Huta-Fazekas épületben került sor, majd /. Rákóczi György építtetett „boltozatos termet” a számára. Állományának gyarapodásával helyet kapott a régi kollégiumi épületek nagyobb termeiben; a Csengettyű-soron, a Paradicsom-soron, a Beleznay-soron, végül 1834-ben a Pollack Mihály tervei alapján erre a célra épített, klasszicista teremkönyvtárban. Legújabban a Makovecz Imre által tervezett Repositorium épülete segít megoldani a Nagykönyvtár raktározási gondjait.
A gyűjtemény a két háború között vált valódi Nagykönyvtárrá, amikor állománya meghaladta a 100 000 kötetet. Az 1970-es években elérte a 250 000 kötetes, napjainkra a közel félmilliós állományt.
Legrégebbi darabjai kódextöredékek, ősnyomtatványok, kb. 100 unikum és ritkaság, valamint néhány speciális gyűjtőkör anyaga, elsősorban a teológia, filozófia, történettudomány, jog, pedagógia és a társadalomtudományok köréből.
Mindezekkel annak ellenére dicsekedhet a nagykönyvtár, hogy állományának legféltettebb része a II. világháború végén kikerült az országból, s ma is „orosz fogságban” várja, hogy hazatérhessen és eredeti helyére kerülhessen.
A könyvek őrzésének és hozzáférhetővé tételének a feladatát – már az 1600-as évektől írásba foglalt rendszabályok szerint – diákok és tanárok, majd pedig – az állomány megnövekedésével – a főkönyvtárnok és munkatársai látták el.
A neves, hajdani könyvtárosok közül, akik egyúttal egy-egy szakterület jeles tudósai is voltak, megemlítjük Szombati János, Somossi János, Soltész Ferenc, Erdélyi János, Szinyei Gerzson, Horváth Cyrill, Harsányi István, Gulyás József nevét.
A Kollégium intézményeinek a csaknem 470 éves története során – még ha fejlődésük nem is volt mindig töretlen – jelentős iratanyag halmozódott fel. Az először ládákban, majd termekben őrzött anyagot a XVIII. század folyamán többször csoportosították. 1890-ben az egyházkerületi levéltár a Kollégiuméhoz került, s vele az 1735-ben alakított kerület borsodi, abaúji, egervölgyi, zempléni egyházmegyéinek a XVI. századtól gyarapodó anyagai. Áz így kialakult gyűjteményt a hajdani vármegyék, Sárospatak városának közigazgatási iratai, egyházi és világi egyesületeki és családi levéltárak egészítették ki. Az 1912-ig összegyűlt anyag nagy részét Zsoldos Berió’levéltáros, a levéltárakban rendhagyó katalogizálással tette hozzáférhetővé. A levéltár legrégebbi okmányai a XII. századból valók.
