Ámósz és Malakiás könyvének társadalomkritikája

Absztrakt

A Zak 7,7-10 összefoglalja a próféták által hirdetett igét a társadalomkritika összefüggésében. Ez a megközelítés azonban nem vezet a tizenkét kispróféta egységes szemléletéhez. Míg Ámosz könyvének mindhárom nagy részében jelen van a téma, addig Malakiás könyvében mintha csak mellékesen említenék. Pedig a társadalmi kontextusban bekövetkezett változások elősegíthették egy ilyen kritikus hang kialakulását.

A prófétai indíttatás részletein túlmenően meg kell jegyeznünk az elnyomottak közötti különbséget is. Míg a Mal 3,5b alapvetően a personae miserae csoportját idézi fel, addig Ámosz könyve inkább azoknak a társadalmi rétegeknek a nehézségeivel foglalkozik, amelyek gazdasági túlélése veszélyben van. Fontos hasonlóságot mutat azonban a visszaélések leírására használt kifejezések párhuzamossága. És bár mindkét könyv hangsúlyozza a megsértett מִשְׁפָּט szerepét, óriási különbség van abban, hogy megnevezik, ki a hibás a jogsértésért. Míg a szamariai rendbontás képe az emberi felelősségről szól, addig a Mal 2,17 Isten tekintélyét kérdőjelezi meg.

Végül a társadalmi-etikai visszaélések beépítése a prófétai érvelésbe mindkét könyv gondolati struktúrájának alapvető és lényeges eleme. Az így létrehozott logikai struktúra célja az isteni ítélet üzenetének kibontása.